SM Szolnok

Sclerosis Multiplexes Betegek Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Egyesülete

2018 Országos SM Nap

júl 242018

Kedves Látogatónk!

 

2018. szeptember 15-én (szombat) Szolnokon a Baross u. 37-ben (Gépipari Szakiskolában) ismét megrendezésre kerül

az Országos SM NAP!

 

Jelentkezni: a tagszervezeteknél

 

Egyéb információ:

Furcsa Józsefné SM Szolnok Elnök

Tel.: 20/332-65-85

email.: furcsa.jozsefne@gmail.com

Kormány rendelet a nyugellátások és egyes más ellátások 2018. január havi emeléséről.

dec 052017

2018. január 1-jétől a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (Tny.) 62. § (5) bekezdése alapján 0,8 százalékkal kell emelni azt a(z)

öregségi nyugdíjat,
özvegyi nyugdíjat,
szülői nyugdíjat,
árvaellátást,
baleseti hozzátartozói nyugellátást,
mezőgazdasági szövetkezeti öregségi, munkaképtelenségi, özvegyi járadékot,
mezőgazdasági szakszövetkezeti tagok növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi, özvegyi járadékát,
korhatár előtti ellátást,
szolgálati járandóságot,
átmeneti bányászjáradékot,
táncművészeti életjáradékot,
rokkantsági ellátást,
rehabilitációs ellátást,
baleseti járadékot,
bányászok egészségkárosodási járadékát,
fogyatékossági támogatást,
vakok személyi járadékát,
Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított ellátást,
polgármesterek közszolgálati járadékát,
honvédek jogállásáról szóló törvény szerinti kiegészítő rokkantsági támogatást,
honvédek jogállásáról szóló törvény szerinti árvák kiegészítő támogatását,
honvédek jogállásáról szóló törvény szerinti, valamint a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti kiegészítő hozzátartozói támogatást, és
egyes személyes szabadságot korlátozó intézkedésekkel vagy semmissé nyilvánított elítéléssel összefüggésben járó emeléseket, amelyeknek a Tny. 62. §-ában foglaltak szerinti emelését kormányrendelet elrendeli, és
amely után a jogosultnak a nyugellátások és egyes más ellátások 2017. novemberi kiegészítéséről szóló 312/2017. (X. 31.) Korm. rendelet alapján egyösszegű kifizetés járt.

2018. január 1-jétől – az arra jogosultak esetében az 1. § (1) bekezdése szerinti emelést követően – a Tny. 62. § (1) bekezdése alapján 3 százalékkal kell emelni a 2018. január 1-jét megelőző időponttól megállapítot

az 1. § (1) bekezdés 1–23. pontja szerinti ellátásokat,
a hadigondozásról szóló törvény alapján a Tny. 62. §-a szerint emelendő rendszeres pénzbeli ellátásokat és
házastársi pótlékot és házastárs után járó jövedelempótlékot.
A hadigondozottak rendszeres pénzbeli ellátásainak emelését a 2018. január 1-jétől hatályos szabályok szerint számított ellátási összegekre kell végrehajtani.

Változik az összege továbbá a rokkantsági ellátásnak, rehabilitációs ellátásnak, baleseti járadéknak és a bányászok egészségkárosodási járadékának is. A rokkantsági járadék havi összege 2018. január 1-jétől 36 365 forint.

2018-ban a saját jogú nyugellátás és az özvegyi nyugdíj, baleseti özvegyi nyugdíj 2018. január 1-jétől havi 91 080 forint összeghatárig folyósítható együtt.

A 2017. december 31-ét követő kezdő időponttól megállapított időskorúak járadékára való jogosultság esetén az Szt.

32/B. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott jövedelemhatár 24 955 Ft,
32/B. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott jövedelemhatár 29 355 Ft,
32/B. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott jövedelemhatár 39 630 Ft.
2018. január 1-jétől az időskorúak járadékának havi összege

jövedelemmel nem rendelkező, az Szt.
32/B. § (1) bekezdés a) pontja szerinti jogosult esetén 24 955 Ft,
32/B. § (1) bekezdés b) pontja szerinti jogosult esetén 29 355 Ft,
32/B. § (1) bekezdés c) pontja szerinti jogosult esetén 39 630 Ft,
jövedelemmel rendelkező jogosult esetén az a) pont szerinti összegnek és a jogosult havi jövedelmének
a különbözete.

A házastársi pótlékot és a házastárs után járó jövedelempótlékot 2018. január 1-jétől a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvénynek a nyugellátások évenkénti rendszeres emelésére vonatkozó szabályai szerint, azzal megegyező mértékben emelni kell.

A 2017. december 31-ét követő kezdő időponttól megállapított rokkantsági vagy rehabilitációs ellátásra való jogosultság esetén az Mmtv. 9. §-a és 12. §-a szerinti alapösszeg mértéke 98 890 Ft.

A rendelet további szabályokat tartalmaz a 2018. évi ellátások megállapításával, folyósításával kapcsolatban.

 

Forrás:

https://rehabportal.hu/kozelet/megjelent-a-2018-evi-tamogatasokat-is-erinto-rendelet

http://www.kozlonyok.hu/nkonline/MKPDF/hiteles/MK17200.pdf

Pozitív diszkriminációt sürgettek a fogyatékossággal élők érdekében

dec 052017

Az Európai Parlament (EP) képviselői brüsszeli kétnapos plenáris ülésük csütörtöki, befejező napján elfogadott állásfoglalásukban pozitív diszkriminációt sürgettek a fogyatékkal élő emberek érdekében és leszögezték, az Európai Uniónak (EU) jóval többet kell tennie azért, hogy javuljon a fogyatékkal élők szociális és gazdasági helyzete.

A képviselők többek között azt kérték az Európai Bizottságtól, hogy állítson fel kötelező követelményeket a közterületek és épületek akadálymentességére, valamint fogadjanak el kötelező százalékarányokat a fogyatékkal élők foglalkoztatására a köz- és magánszektorban. Véleményük szerint emellett jobban kell gondoskodni a fogyatékkal élők oktatáshoz és ifjúsági programokhoz való hozzáféréséről, továbbá akadálymentesíteni kell a 112-es segélyhívószámot.

Az Európai Unióban a becslések szerint mintegy 80 millió fogyatékossággal élő ember él, akik a környezet, illetve a viselkedés okozta akadályok miatt gyakran nem tudnak bekapcsolódni a társadalmi eseményekbe, sokszor éri őket hátrányos megkülönböztetés, kirekesztés. A fogyatékos emberek esetében a szegénységi ráta 70 százalékkal magasabb az átlagnál, részben azért, mert korlátozottabbak a lehetőségeik a munkaerőpiacon. A 75 év felettiek több mint egyharmadát sújtja valamilyen fogyatékosság és ez az arány az EU lakosságának idősödésével várhatóan nőni fog.

Forrás, teljes cikk az alábbi linken olvasható: 

https://rehabportal.hu/kozelet/pozitiv-diszkriminaciot-surgettek-a-fogyatekossaggal-elok-erdekeben

IKSZ Börze

nov 222017

Egyesületünk októberben fogadószervezetként részt vett az idén első alkalommal megrendezett IKSZ Börzén. 

A börze célja az volt, hogy a középiskolai diákok részletes tájékoztatást kapjanak a kötelező iskolai közösségi szolgálatukkal kapcsolatban. 

A rendezvény szervezője a KÖZ-Pont Ifjúsági Egyesület

undefined

Az alábbi linken elérhetőek: http://www.kozpontegyesulet.hu/

KARÁCSONYI ERZSÉBET UTALVÁNY

nov 172017

Egyszeri juttatásként egy alkalommal személyenként 10.000 Ft értékű Étkezési Erzsébet-utalványban kell részesíteni azt a személyt akinek 2017 novemberében vagy 2017 decemberében 

öregségi nyugdíjat,
özvegyi nyugdíjat,
szülői nyugdíjat,
árvaellátást,
baleseti hozzátartozói nyugellátást,
mezőgazdasági szövetkezeti öregségi, munkaképtelenségi, özvegyi járadékot,
mezőgazdasági szakszövetkezeti tagok növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi, özvegyi járadékát,
korhatár előtti ellátást,
szolgálati járandóságot,
átmeneti bányászjáradékot,
táncművészeti életjáradékot,
rokkantsági ellátást,
rehabilitációs ellátást,
baleseti járadékot,
rokkantsági járadékot,
bányászok egészségkárosodási járadékát,
fogyatékossági támogatást,
vakok személyi járadékát,
a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított ellátást,
polgármesterek közszolgálati járadékát,
a honvédek jogállásáról szóló törvény szerinti kiegészítő rokkantsági támogatást,
a honvédek jogállásáról szóló törvény szerinti, valamint a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti kiegészítő hozzátartozói támogatást,
a honvédek jogállásáról szóló törvény szerinti árvák kiegészítő támogatását,
kormányrendelet alapján a nyugdíjtörvényben foglaltak szerint emelendő, az egyes személyes szabadságot korlátozó intézkedésekkel vagy semmissé nyilvánított elítéléssel összefüggésben járó emelést vagy
nemzeti helytállásért elnevezésű pótlékot,

folyósítanak.

Az egyszeri juttatás akkor is egyszer jár ha az ellátott több ellátásban is részesül

A postázás 2017 november 27-től megkezdődik.

Fontos! A postai kézbesítés eredménytelensége esetén az ismételt kiküldés iránti kérelmet a Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatáságnál kell előterjeszteni. A kérelem benyújtásának határideje 2018. február 28.

 

Forrás: http://kozlony.magyarorszag.hu/dokumentumok/ef19596cf1fa3734ec2106f62d9b6e825a086764/megtekintes

Gépjárműszerzési támogatás: eltörlik a kötelező hitelt, jelentősen csökken a kamat

nov 152017

A MEOSZ ismét egyeztetésre hívta a Duna Lízing Zrt.-t és a Lehetőségautó Kft., hogy jelezzék számukra, milyen változtatásokat tartanak szükségesnek a mozgássérült emberek érdekében, és meghallgassák, milyen lépéseket terveznek.

Dézsi Tamás, a Duna Lízing Zrt. vezérigazgatója elmondta: várható, hogy januártól mind új, mind használt autó esetén megszűnik a kötelező kölcsönfelvétel. Bejelentette: a Duna Lízing 2017 második igénylési időszakától az eddigi 17,4%-os THM-et 9,5 százalékra csökkentette. A lépést a MEOSZ elnöksége üdvözölte, egyben javasolta: vizsgálják meg annak a lehetőségét, hogy az új, csökkentett THM a korábbi szerződőkre is vonatkozzon.

 

Forrás és teljes cikk az alábbi linken olvasható:

http://www.meosz.hu/blog/gepjarmuszerzesi-tamogatas-eltorlik-a-kotelezo-hitelt-jelentosen-csokken-a-kamat/

Nem csak a nyugdíjkorhatárt betöltők kapnak nyugdíjprémiumot

okt 182017

Nem csak a nyugdíjkorhatárt betöltött idősek, hanem a fiatalabb, nyugdíjszerű ellátásban részesülők is megkapják novemberben a nyugdíjprémiumot a kormány legutóbbi ülésén hozott döntés értelmében - jelentette be az emberi erőforrások minisztere hétfőn Budapesten.

Az intézkedés 2 millió 750 ezer embert érint; például azokat is, akiknek az ellátását a nyugdíj alapján számítják, köztük a megváltozott munkaképességűeket vagy a fogyatékossági ellátásban részesülőket, a politikai rehabilitáltakat, az özvegyi nyugdíjasokat.

A miniszter emlékeztetett: a törvény szerint ha a GDP növekedése 3,5 százaléknál magasabb, akkor a nyugdíjkorhatárt betöltötteknek nyugdíjprémium jár. Hozzátette: a kormány azonban úgy döntött, ezt kiterjesztik a nyugdíjszerű ellátásban részesülőkre is.

 

Forrás és a további cikk megtalálható az alábbi linken: 

https://rehabportal.hu/kozelet/nem-csak-a-nyugdijkorhatart-betoltok-kapnak-nyugdijpremiumot

Országos SM Napot rendeztek Szolnokon, ahová mintegy kétszázötven beteg érkezett.

szept 052017

A betegség megállapítása után azonnal kezelni kell a sclerosis multiplexes betegeket ahhoz, hogy érdemben javítani lehessen az akár teljes fizikai és szellemi leépüléssel fenyegetett páciensek életkilátásain – hangzott el az Országos SM Napon Szolnokon.

– A diagnózis után késlekedés nélkül el kell indítani a kezelhető sclerosis multiplexes betegek terápiáját ahhoz, hogy meg lehessen előzni vagy legalább lassítani lehessen az agy és az idegrendszer visszafordíthatatlan károsodását – szögezte le dr. Bencsik Krisztina, a Szegedi Tudományegyetem Neurológiai Klinikájának egyetemi docense Szolnokon, az Országos SM Napon. A sclerosis multiplex a központi idegrendszer – az epilepszia után – második leggyakoribb, fiatalkorban jelentkező gyógyíthatatlan betegsége. Ezerarcú kórnak hívják, mert tünetei attól függően változnak, hogy az agynak és a gerincvelőnek melyik részei, milyen mértékben és ütemben károsodnak. Az SM betegek egy része mozgáskorlátozottá válik, elveszíti önállóságát, mások nehézségekkel ugyan, ám évtizedeken át viszonylag enyhébb tünetekkel együtt élhetnek a betegséggel.

Bencsik Krisztina elmondta: Magyarországon 8 ezer SM beteg él, közülük a neurológiai osztályokon kialakított 32 SM centrumban 4 és félezer beteget kezelnek. Ennek magyarázata, hogy jelenleg csak a hirtelen állapotrosszabbodásokkal sújtott, úgynevezett javuló-rosszabbodó kórformában vannak hatékony gyógyszerek. A folyamatos – nem ritkán rendkívül gyors – leépüléssel járó primer progresszív kórformában eddig semmilyen terápia nem hatott, várhatóan a közeljövőben kaphat európai gyógyszerhatósági engedélyt az első olyan infúzió, amely révén – a finanszírozás függvényében – újabb betegcsoport kerülhet be a terápiás körbe.

Furcsa Józsefné, a betegtalálkozót szervező Sclerosis Multiplexes Betegek Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Egyesületének elnöke elmondta: az SM betegek országos találkozóját minden év szeptemberében rendezik más-más helyszínen. Szolnokra mintegy kétszázötven SM beteg érkezett az ország minden részéből, hogy első kézből kapjon információkat a kezelési lehetőségekről, a civil érdekvédelmi kihívásokról. Hozzátette: ugyan a betegség nehézségeivel mindenkinek önmagának kell megharcolnia, előnyben vannak azok a betegek, akik az országszerte működő SM klubokban és egyesületekben tartják egymással a kapcsolatot, s megtapasztalják a sorstársközösség megtartó erejét.

Forrás: http://www.weborvos.hu/regionalis_hirek/azonnal_kezelni_kell_a_gyogyithatatlan/240991/

 

Azonnal kezelni kell az SM betegeket – remény primer progresszív kórformában is

szept 042017

A betegség megállapítása után azonnal kezelni kell a sclerosis multiplexes betegeket ahhoz, hogy érdemben javítani lehessen az akár teljes fizikai és szellemi leépüléssel fenyegetett páciensek életkilátásain – hangzott el az Országos SM Napon Szolnokon.undefined

Dr. Bencsik Krisztina

– A diagnózis után késlekedés nélkül el kell indítani a kezelhető sclerosis multiplexes betegek terápiáját ahhoz, hogy meg lehessen előzni vagy legalább lassítani lehessen az agy és az idegrendszer visszafordíthatatlan károsodását – szögezte le dr. Bencsik Krisztina, a Szegedi Tudományegyetem Neurológiai Klinikájának egyetemi docense Szolnokon, az Országos SM Napon. A sclerosis multiplex a központi idegrendszer – az epilepszia után – második leggyakoribb, fiatalkorban jelentkező gyógyíthatatlan betegsége. Ezerarcú kórnak hívják, mert tünetei attól függően változnak, hogy az agynak és a gerincvelőnek melyik részei, milyen mértékben és ütemben károsodnak. Az SM betegek egy része mozgáskorlátozottá válik, elveszíti önállóságát, mások nehézségekkel ugyan, ám évtizedeken át viszonylag enyhébb tünetekkel együtt élhetnek a betegséggel.

Bencsik Krisztina elmondta: Magyarországon 8 ezer SM beteg él, közülük a neurológiai osztályokon kialakított 32 SM centrumban 4 és félezer beteget kezelnek. Ennek magyarázata, hogy jelenleg csak a hirtelen állapotrosszabbodásokkal sújtott, úgynevezett javuló-rosszabbodó kórformában vannak hatékony gyógyszerek. A folyamatos – nem ritkán rendkívül gyors – leépüléssel járó primer progresszív kórformában eddig semmilyen terápia nem hatott, várhatóan a közeljövőben kaphat európai gyógyszerhatósági engedélyt az első olyan infúzió, amely révén – a finanszírozás függvényében – újabb betegcsoport kerülhet be a terápiás körbe.

Furcsa Józsefné, a betegtalálkozót szervező Sclerosis Multiplexes Betegek Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Egyesületének elnöke elmondta: az SM betegek országos találkozóját minden év szeptemberében rendezik más-más helyszínen. Szolnokra mintegy kétszázötven SM beteg érkezett az ország minden részéből, hogy első kézből kapjon információkat a kezelési lehetőségekről, a civil érdekvédelmi kihívásokról. Hozzátette: ugyan a betegség nehézségeivel mindenkinek önmagának kell megharcolnia, előnyben vannak azok a betegek, akik az országszerte működő SM klubokban és egyesületekben tartják egymással a kapcsolatot, s megtapasztalják a sorstársközösség megtartó erejét.

undefined

Furcsa Józsefné

Forrás: http://www.msmba.hu/azonnal-kezelni-kell-az-sm-betegeket-remeny-primer-progressziv-korformaban-is/#!prettyPhoto

Szlovákia, Abilympia 2017

jún 202017

Szlovákiában, a zempléni Széles-tó szomszédságában, festői környezetben rendezték meg az SM-betegek számára. Magyarországot három megyéből, négy versenyzővel (Békés, Jász-Nagykun-Szolnok, Hajdú-Bihar) képviselték, és összesen kilenc érmes helyezést értek el.

A hosszú útra 11 fős magyar küldöttség indult el, hogy június 2-5. között megmérettessenek a nemzetközi versenyen. A négy versenyzővel, négy segítővel, valamint két megyei szervezeti vezetővel kiegészült csapat a négy nap alatt rendkívüli ellátásban részesült, erről a Jász-Nagykun-Szolnok megyei egyesület vezetője, Furcsa Józsefné számolt be: - Tíz éve járunk már vissza erre a versenyre, és évről-évre egyre színvonalasabb. Nagyon köszönjük a házigazdáknak, hogy kitüntetett figyelemmel kísérték küldöttségünket, mindenben a segítségünkre voltak. Az eredményeknek örülünk, hiszen a négy versenyzőnk kilenc dobogós helyezést ért el, ami kiváló eredmény. Bízom benne, hogy jövőre még nagyobb delegációval tudunk kilátogatni, és még jobb eredményeket tudunk produkálni.

A magyar csapat eredményei: Eszes Jánosné (Jász-Nagykun-Szolnok megye): 1. helyezett gipszöntés- és festés versenyszámban, illetve 3. helyezett kosárfonásban. Venterné Pósa Katalin (Hajdú-Bihar megye): 1. helyezett lett hímzésben és keresztszemes varrásban is. Joó Angéla (Békés megye): mézeskalács díszítés és hidegtál készítés kategóriában is 2. helyezést ért el. Húsvéti Tímea (Békés megye): szalvétatechnikás díszítésben 1. lett, míg üvegfestésben 2., tojásfestésben szintén 2. helyezést szerzett.

(Fotók a képgalériában találhatóak)

TÁJÉKOZTATÓ FOGYATÉKOSSÁGHOZ ÉS EGÉSZSÉGKÁROSODÁSHOZ KÖTŐDŐ ELLÁTÁSOKRÓL ÉS SZOLGÁLTATÁSOKRÓL

jún 192017

"A fogyatékossággal élő gyermekek és felnőttek életét, élhetőbbé, korlátoktól mentesebbé tenni már önmagában komoly elhivatottságot jelentő feladat. Minden egyes szakember, aki az egészségügyi, szociális, oktatói-nevelői, foglalkoztatási területen ehhez a munkához kapcsolódik, kiemelkedő emberi nagyságról, komoly szakmai felkészültségről tesz tanúbizonyságot.

Világossá kell tennünk, hogy teljes értékű személyeknek tekintjük a fogyatékos
társainkat, nem pedig másoknak, betegeknek vagy szánalomra méltónak.

Jelen kiadványunk ennek szellemében kíván segítséget nyújtani a
tájékozódásban, egyúttal igyekszik hasznos és aktuális információkkal szolgálni
a fogyatékos személyek ellátásában résztvevő szakemberek és valamennyi
érdeklődő, felelősen gondolkodó állampolgár számára."

 

/Emberi Erőforrások Minisztériuma Központi Ügyfélszolgálati Iroda/

A tájékoztató az alábbi linken érhető el:

http://www.msme.hu/wp-content/uploads/2017/06/Fogyf%C3%BCzet-2017.pdf

 

 

A mozgásában korlátozott személyek parkolási és szerződési támogatás feltételei változtak!

ápr 042016

2. melléklet a 65/2016. (III. 31.) Korm. rendelethez
„8. számú melléklet a 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelethez

A keresetek, jövedelmek beszámítása során alkalmazandó valorizációs szorzószámok 2016. január 1-je és december 31-e közötti időponttól megállapításra kerülő – a Tny. 22/A. § szerinti – nyugdíjnövelés esetén

             
  Év  Szorzószám        
  2011.   1,162        
  2012.  1,110        
  2013.  1,073        
  2014  1,042        

 

A Ko014.rmány 66/2016. (III. 31.) Korm. rendelete
a mozgásában korlátozott személy parkolási igazolványáról szóló 218/2003. (XII. 11.) Korm. rendelet és a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló 102/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet módosításáról

A Kormány
a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 40. §-ában kapott felhatalmazás alapján,
a 2. alcím tekintetében az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a következőket rendeli el:

1. A mozgásában korlátozott személy parkolási igazolványáról szóló
218/2003. (XII. 11.) Korm. rendelet módosítása


1. § A mozgásában korlátozott személy parkolási igazolványáról szóló 218/2003. (XII. 11.) Korm. rendelet 2. § d) pontjában a „(K.1.)” szövegrész helyébe a „(K betűjel, 1 számjel)”, az „(L.1–5.)” szövegrész helyébe az „(„L” betűjel)” szöveg, az „(M.1–2.)” szövegrész helyébe az „(„M” betűjel)” szöveg, valamint az „(N.1.)” szövegrész helyébe az „(N betűjel, 1 számjel)” szöveg lép.

2. A súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló
102/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet módosítása


2. § (1) A súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló 102/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet
(a továbbiakban: R.) 2. § a) pont ab) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E rendelet alkalmazásában
súlyos mozgáskorlátozott személy:)
„ab) az a személy, aki a 18. életévét nem töltötte be és a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról szóló 5/2003. (II. 19.) ESZCSM rendelet (a továbbiakban: Mr.) 1. mellékletében meghatározott, az „L” betűjel szerinti mozgásszervi fogyatékosságban szenved, vagy a „P” betűjel szerinti többszörös és összetett betegségben szenved és a többszörös és összetett betegségei közül legalább az egyik mozgásszervi fogyatékosságot okoz,”
(2) Az R. 2. § h) pont hb) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E rendelet alkalmazásában
egyéb fogyatékossággal élő személy: az a személy, aki)
„hb) a 18. életévét nem töltötte be, és magasabb összegű családi pótlékra az Mr. 1. mellékletében meghatározottak szerint a „K” vagy az „M” betűjel alapján, vagy az „N” betűjel „1” számjel alapján jogosult, továbbá, aki az Mr.
1. mellékletében meghatározott, a „P” betűjel szerinti többszörös és összetett betegségben szenved, és a többszörös


és összetett betegségei közül legalább az egyik az Mr. 1. mellékletében meghatározottak szerint a „K” vagy az „M” betűjel szerinti, vagy az „N” betűjel „1” számjel szerinti betegség, illetve fogyatékosság.”

3. § Az R. 4. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A szerzési támogatás mértéke)
„a) az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben 1 000 000 forint,”


4. § (1) Az R. 10. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A kölcsönszerződést – a megállapított szerzési támogatás összegének, valamint a szerzési támogatás jogosultja által befizetett önerő levonásával a vételárból fennmaradó összegre – három éves futamidővel kell megkötni. A szerzési támogatás jogosultjának és a finanszírozó szervezetnek a megállapodása alapján a kölcsönszerződés futamideje egy alkalommal, legfeljebb további három évvel meghosszabbítható.”
(2) Az R. 10. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A 4. § (1) bekezdés b) pontja szerinti személygépkocsi esetében a (2) bekezdés szerinti kölcsönszerződés megkötésére abban az esetben van lehetőség, ha a személygépkocsit a belföldi kereskedelmi forgalomban személygépkocsik értékesítésével foglalkozó, adószámmal rendelkező szervezettől vagy személytől vásárolják meg.”

5. § Az R. 11/B. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A hivatal az elidegenítési tilalom törlését abban az esetben is elrendeli, ha a személygépkocsinak a műszaki állapota miatt a közúti forgalomból történő végleges kivonására még nem került sor, de a szerzési támogatás jogosultja, illetve örököse igazolja, hogy rendelkezik regisztrált bontó-hulladékkezelő által kiállított bontási átvételi igazolással, valamint azt, hogy a személygépkocsi közúti forgalomból történő végleges kivonására irányuló kérelmét a közlekedési igazgatási hatósághoz benyújtotta.”

6. § Az R. 10. § (1) bekezdésében a „tizenöt” szövegrész helyébe a „harminc” szöveg lép.


7. § Hatályát veszti az R.
a) 10. § (5) bekezdésében az „a szerződés másolatának megküldésével” szövegrész, b) 13. § (3)–(5) és (7) bekezdése, és
c) 14–14/B. §-a.


3. Záró rendelkezések


8. § Ez a rendelet 2016. április 1-jén lép hatályba.


Dr. Semjén Zsolt s. k.,
miniszterelnök-helyettes

 

A Kormány 67/2016. (III. 31.) Korm. rendelete
a földhivatalok, valamint a Földmérési és Távérzékelési Intézet feladatairól, illetékességi területéről, továbbá egyes földhivatali eljárások részletes szabályairól szóló 373/2014. (XII. 31.) Korm. rendelet módosításáról

A Kormány az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés 29. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. § A földhivatalok, valamint a Földmérési és Távérzékelési Intézet feladatairól, illetékességi területéről, továbbá egyes földhivatali eljárások részletes szabályairól szóló 373/2014. (XII. 31.) Korm. rendelet 38/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

 

Forrás: Magyar Közlöny 2016.évi 44 szám

Hogyan változik a rehabilitációs és rokkantsági ellátások összege?

ápr 012016

 

2016. május 1-jétől fontos változások várhatók a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaival és az ellátások melletti munkavégzésre vonatkozó korlátozásokkal kapcsolatban. A megváltozott munkaképességűek ellátásairól szóló 2011. évi CXCI. törvény (a továbbiakban: Mmtv.) a Parlament elé terjesztett T/9635. számú törvényjavaslat (a továbbiakban: Javaslat) szerint 2016. május 1-jétől előreláthatólag több ponton is módosul, ezen változásokat egy többrészes cikksorozatban mutatjuk be a HR Portál olvasóinak. A törvénymódosítási javaslatok nem csak tartalmi pontosításokat, tisztázó jellegű magyarázatokat foglalnak magukba, hanem ki is egészítik az Mmtv. aktuálisan hatályos bekezdéseit.

Sorozatunk első részében egy rövid összefoglalást adunk arról, hogy a törvénytervezet alapján miként változik a rehabilitációs és rokkantsági ellátások összege.

A rehabilitációs és rokkantsági ellátás Mmtv.-ben előírt összegét a jogalkotók a 2012-ben érvényes minimálbér (93.000 forint) százalékában határozták meg, az ellátások megállapításakor ez szolgált viszonyítási alapként több éven keresztül. Mivel a minimálbér összege közben jelentős mértékben növekedett, ezt a rendelkezést sokan méltánytalannak érezték.

A jelenleg tervezett módosítások szerint egy évenként megszabott alapösszeg százalékában megállapított korlátok szabnak határokat az ellátások mértékének. Ez az alapösszeg 2016-ban 94.500 forint lesz. Mivel az alapösszeg nem más, mint az idei kötelező nyugdíjemelés (1,6 százalék) mértékével növelt, 2012-ben érvényes minimálbér összege, ez egyben azt is jelenti, hogy külön emelésre e rendelkezéssel nem került sor.

Ugyanakkor, ami fontos változás az ellátottak szempontjából, az az, hogy korábban az összes új ellátást a 2012-ben érvényes minimálbér (93.000 forint) százalékában meghatározott korlátok közé szorították a felülvizsgálat során, míg az új rendelkezés értelmében a megállapítás kiindulópontja az alapösszeg lesz, melyet a kötelező nyugdíjemelés mértékével minden évben növelnek.

Az Mmtv.-ben foglaltakhoz képest a Javaslat azt is szabályozza, hogy az ellátás összege miként alakul, amennyiben az ellátásban részesülő személynek nincsen havi átlagjövedelme: a rokkantsági ellátásban részesülőknek ebben az esetben a minősítési kategóriától függően az alapösszeg 30, 45, 50 illetve 55 százalékában meghatározott mértékű ellátást lehet megállapítani, míg a rehabilitációs ellátottak részére az alapösszeg 30, illetve 40 százalékában meghatározott mértékű ellátást.
Az ide vonatkozó paragrafusok:

A Javaslat 31. §-a szerint az Mmtv. 9. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„9. § (1) A rehabilitációs pénzbeli ellátás havi összege annak a rehabilitációs ellátásban részesülő személynek,
a) akinek foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, a havi átlagjövedelem 35 százaléka, de legalább a jogszabályban meghatározott mértékű alapösszeg (a továbbiakban: alapösszeg; korábban: a minimálbér) 30 százaléka és legfeljebb az alapösszeg (korábban: a minimálbér) 40 százaléka,
b) aki tartós foglalkozási rehabilitációt igényel, a havi átlagjövedelem 45 százaléka, de legalább az alapösszeg (korábban: a minimálbér) 40 százaléka és legfeljebb az alapösszeg (korábban: a minimálbér) 50 százaléka.
(2) Ha a rehabilitációs ellátásban részesülő személy havi átlagjövedelemmel nem rendelkezik, a rehabilitációs pénzbeli ellátás havi összege annak,
a)akinek foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, az alapösszeg 30 százaléka,
b) aki tartós foglalkozási rehabilitációt igényel, az alapösszeg 40 százaléka.
(3) Az alapösszeg 2016. évben 94 500 Ft. Az alapösszeg a Tny. 62. § (1) bekezdésében meghatározott szabályok szerint, a nyugdíjemeléssel megegyező arányban emelkedik. (korábban: „(2) Az (1) bekezdés alkalmazása során minimálbér alatt a Tbj. 4. § s) pont 1. alpontjában meghatározott minimálbérnek a 2012. évre megállapított összegét kell érteni.”)
(4) A rehabilitációs ellátást a Tny. 62. §-ában meghatározott szabályok szerint, a nyugdíjemeléssel megegyező arányban emelni kell.” (korábban: „(3) A rehabilitációs ellátást a Tny. nyugdíjemelésre vonatkozó szabályai szerint, azzal megegyező arányban emelni kell.”)
A Javaslat 33. §-a alapján az Mmtv. 12. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„12. § (1) A rokkantsági ellátás összege
a) a 3. § (2) bekezdés b) pont ba) alpontja és az 5. § (2) bekezdés a) pontja szerinti esetben a havi átlagjövedelem 40 százaléka, de legalább az alapösszeg (korábban: minimálbér) 30 százaléka és legfeljebb az alapösszeg (korábban: minimálbér) 45 százaléka,
b) a 3. § (2) bekezdés b) pont bb) alpontja és az 5. § (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben a havi átlagjövedelem 60 százaléka, de legalább az alapösszeg (korábban: minimálbér) 45 százaléka és legfeljebb az alapösszeg (korábban: minimálbér) 150 százaléka,
c) a 3. § (2) bekezdés b) pont bc) alpontja szerinti esetben a havi átlagjövedelem 65 százaléka, de legalább az alapösszeg (korábban: minimálbér) 50 százaléka és legfeljebb az alapösszeg (korábban: minimálbér) 150 százaléka,
d) a 3. § (2) bekezdés b) pont bd) alpontja szerinti esetben a havi átlagjövedelem 70 százaléka, de legalább az alapösszeg (korábban: minimálbér) 55 százaléka és legfeljebb az alapösszeg (korábban: minimálbér) 150 százaléka.
(2) Ha a rokkantsági ellátásban részesülő személy havi átlagjövedelemmel nem rendelkezik, a rokkantsági ellátás összege
a) a 3. § (2) bekezdés b) pont ba) alpontja és az 5. § (2) bekezdés a) pontja szerinti esetben az alapösszeg 30 százaléka,
b) a 3. § (2) bekezdés b) pont bb) alpontja és az 5. § (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben az alapösszeg 45 százaléka,
c) a 3. § (2) bekezdés b) pont bc) alpontja szerinti esetben az alapösszeg 50 százaléka,
d) a 3. § (2) bekezdés b) pont bd) alpontja szerinti esetben az alapösszeg 55 százaléka.
(3) A rokkantsági ellátást a Tny. 62. §-ában meghatározott szabályok szerint, a nyugdíjemeléssel megegyező arányban emelni kell.” (korábban: „(2) Az (1) bekezdés alkalmazása során minimálbér alatt a Tbj. 4. § s) pont 1. alpontjában meghatározott minimálbérnek a 2012. évre megállapított összegét kell érteni. (3) A rokkantsági ellátást a Tny. nyugdíjemelésre vonatkozó szabályai szerint, azzal megegyező arányban emelni kell.”)

forrás: http://www.hrportal.hu/

Atom

Powered by Nibbleblog